ÖMLED
ÖMLED, (öm-öl-ed) önh. m. ömled-t. Mondják kivált hig testről, midőn egy tömegben volt részei szétválnak, egymástól elszakadoznak, szétterjednek. Vastag hangon: omlad. A megvágott érből ömled a vér. Minthogy ez igének törzsöke ömöl, az ed pedig belcselekvést, működést jelentő képző: innen ömled elemzésileg am. ömlővé lesz, vagy teszi maga magát; valamint ömleszt am. eszközli, hogy valami ömöljön.
