ÖNMEGTAGADÁS
ÖNMEGTAGADÁS, (ön-meg-tagadás) ösz. fn. Erkölcsi ért. az akarat működése, midőn valaki saját hajlamait, ingereit, vágyait elnyomja, saját javát, előnyeit elmellőzi vagy csupán maga jó szántából, vagy mivel az erkölcsi, vallási kötelességek parancsolják. Ki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, fogja keresztjét, és kövessen engem. (Idvezitőnk szavai).
