ÖNSZERETET
ÖNSZERETET, (ön-szeretet) ösz. fn. Szeretet, melylyel valaki önmaga iránt viseltetik, midőn saját előmenetelében, tökélyeiben kedvét leli, azokat előmozdítani iparkodik. Ily értelemben az önszeretetet gyakorolni szabad, sőt kötelesség, t. i. bizonyos határok között, s mások jogainak sérelme nélkül. Ellenkező esetben önzés a neve. l. ÖNZÉS.
