ÖSZVETÚR
ÖSZVETÚR, (öszve-túr) ösz. áth. Tulajd. ért. földet, vagy más porhanyós testet orrával túrva öszvehalmoz, vagy bizonyos téren úgy nevezett turásokat csinál. A vakandokok öszvetúrják a réteket, kerteket. A dísznók öszvetúrták az udvart, a ganajdombot. Átv. rendben levő holmit túró állatok modjára öszveforgat, öszveviszsza hány. Öszvetúrni a ruhás szekrényt. V. ö. TÚR.
