ÖZÖNVÍZ
ÖZÖNVÍZ, (özön-víz) ösz. fn. Rendkivüli magasságban, és kiterjedésben áradó, és szétömlő víz, milyen volt különösen az, melyet Mózes a teremtés könyvében, 7. fejezetben leir. – Ezen szó egyike azon öszvetett szóknak, melyek helyet cserélve is végelemzésben egyet jelentenek, pl. árvíz, és vízár; dolmányszűr, és szűrdolmány, tűzvész, és vésztűz. Az özönvíz is máskép: vízözön. Molnár A. mindkettőt följegyzette szótárában; a Müncheni codexben: vízözön. (Luk. 17.). „És jövö (= jöve) a víz özön, és elveszte mendeneket;“ mely Pestinél: árvíz, és Erdősinél: az özön vize. Újabb korban szokottabb, pl. Mikes Kelemennél is, az özönvíz. „Itt mindenütt olyan nagy árvíz vagyon, hogy az egész város vizben vagyon. Csak a(z) jó, hogy tiszta idők járnak, másként azt gondolnók, hogy esmét özönvíz leszen.“ Tudniillik, e szóban: vízözön lényeges az özön, jelző pedig a víz, tehát jelent vízből való özönt, azaz bőséget, különböztetésül a borözöntől, vérözöntől; ellenben, midőn ezt mondjuk: özönvíz, lényeges a víz, jelző pedig az özön, s am. nagy bőségü víz. Hasonlóan a szűrdolmány jelent oly dolmányt, mely szűrből, nem vászonból, posztóból, selyemszövetből stb. készült; a dolmányszűr pedig oly szűr, mely dolmányformára van szabva, tehát nem öregszűr, nem köpönyegszűr, nem halászszűr stb. Azonban a két alakban csak a hangnyomatéknak van némi szereplése, de tárgyilag véve mindkettő egyet jelent.
