PÁCZ, (2)
PÁCZ, (2), fn. tt. pácz-ot, harm. szr. ~cza. Éles csipősségü, eczetes vagy sós folyadék, mely az érintett s általjárt testet mintegy megrágja, megeszi, megpuhítja, s néha szinét is megváltoztatja. Különösen ilynemü folyadék, melylyel a vadak húsait, vagy más szívosabb húsokat megpuhítják. Közvetlenül a német Beize után alakult, egyébiránt rokon hozzá a vékonyhangu magyar edz, pedz.
