PALÁNT
PALÁNT, fn. tt. palánt-ot. 1) Az eredeti latin planta értelmében am. növény. 2) Szokottabban csemetenövény, magból kikelt fiatal sarjadék, kivált a kerti növényekben, melyet el szoktak ültetni. Virág-, káposzta-, paradicsomalma palánta. A székely asszonyok ,palánt’ alatt csupán káposztapalántot értenek; másnemü palántnál kimondják: hagyma (hajma-)palánt, répapalánt. Innen a közmondat: A nagy palánt kész káposzta, a nagy leány kész gazdaszszony. (Kriza J.).
