PIACZI
PIACZI, (piacz-i) mn. tt. piaczi-t, tb. ~ak. Piaczról való, ott tartózkodó; mit a piaczon szoktak árulni; piaczra vonatkozó. Piaczi ár. Piaczi kenyérrel élni. Piaczi légy. Piaczi kofa. Piaczi ára valaminek, amint bizonyos időben a piaczon szokott kelni. Piaczi kofaság, zaj, veszekedés. V. ö. PIACZ.
