PÜNKÖSD, fn. tt. pünkösd-öt, harm. szr. ~je. Keresztények sátoros innepe, mely husvéttól számítva ötvened napra esik, s melyen a hivek különösen azon isteni jelenet emlékét üllik meg, midőn a Szent Lélek tüzes nyelvek alakjában az apostolokra szállott. Pünkösd vasárnapja. Pünkösd hétfő, kedd. Piros pünkösd napja, minthogy ez időtájban a rózsák nyilnak.
„Nem anyától lettél,
Rózsafán termettél,
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtél.“
Népdal.
Nevét az ötvenedik-et jelentő göröglatin pentecoste szótól vette (πεντηκοστυ t. i. υμερα = ötvenedik nap); valamint a német Pfingsten, svéd pingest stb is; minthogy húsvét után az ötvenedik napra következik. Mint látjuk, a svéd pingest hangokban legközelebb jár a magyar pünkösd v.némely kiejtés szerént pünköst szóhoz.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.