PUSZTAI
PUSZTAI, (puszta-i) mn. tt. pusztai-t, tb. ~ak. Pusztára vagy onnan való, oda tartozó, azt illető, arra vonatkozó. Pusztai béresek, cselédek. Pusztai vadak. Pusztai lak, épületek. Pusztai szokások, erkölcsök.
„Hej pusztai csendes tanya,
Régi kedvem be el hagya!“
Régi kedvem be el hagya!“
Népdal.
V. ö. PUSZTA.
