RÁCS, fn. tt. rács-ot, harm. szr. ~a v. ~csa. Általán akár fából, ú. m. vesszőből, ágból, léczből, akár vaspálczákból, sodronyokból rótt, faragott, s több ily öszveszerkezett rovatokból álló eszköz, pl. azon kaliczkaforma készület, melyben a turót, sajtot tartják, hogy a kártékony állatok hozzá ne jussanak; mikor szűk a kenyér, nem sok sajt hever akkor a rácson. (Km.). Így nevezik a saraglyát is az istállóban, a jászol fölött, mely mögé a szénát teszik; továbbá a léczekből csinált szellős ajtót, vagy ablakot, stb. Vannak, mint érintők, vas rácsok is, vas rudakból, vagy sodronyokból; szintén különbféle használatra. A székelyeknél így neveznek bizonyos rákfogót; l. RÁCSA.
Minthogy a rácsnak szükséges kelléke a rovatosság, innen okszerüleg állíthatni, hogy gyöke ró, v. rav, honnan rovok ravok, rovás ravás, rovóravó (ez utóbbiak a régibb nyelvben), rovatal ravatal; tehát: rovács, öszvehúzva rács, mint kovács tájdivatosan kács. Mint rovatos tárgyakat jelentők rokonai: rojt, rost, rostély (?). Egyezik vele talán a német Rost, s a szállító talpat jelentő latin ratis, úgymint öszverovott gerendákból álló vizi jármű.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.