RÁCSA, fn. tt. rácsá-t. A Tájszótár szerént lefejtett avagy lehántott fahéjból vagy más egyébből készített rákfogó, melybe a békalábra ragadt buta rákok csendesen bele eresztetnek. Őrségi ésKemenesali szó. Szegeden: abroncsra kötött háló, melylyel rákot és sokszor halat is fognak. Kriza J. szerént a székelyeknél Udvarhelyszékben csak rács, melyet ő így értelmez: „Ostornyel nagyságu fácska, melynek egyik végére szagos húst kötve folyóba bocsátják, s erre a vaczkokból kibútt és a húst csipkedő rákokat megfogják.“ Kenessey Albert a ,rácsa’ szót a közönséges értelmü ,rács’ szóval egynek veszi rácsa- v. rácsczobor szókban, lehető hogy valamely tájdivatból merítette volt, ámbár, mint különben szokta, nem említi. Eredetét vagy onnan vette, hogy mint hálóféle némileg rácsalakú; vagy pedig talán a rák gyöktől, mintha volna kivált a székely tájszólás után: rákács, rákász. Szerb nyelven is a rákfogó neve racsár, valamint a ráké rak. A latinban a rokon de magashangu rete am. háló. V. ö. RECZE.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.