RÚGOTT
RÚGOTT, RUGOTT, (rúg-ott) mn. tt. rúgott-at. Általán, akit, vagy amit megrugtak. A hátba, oldalba rugott ember leesett. Különösen mondják borjuról, melyet miután majd egy évig szopott, az anyja elrúg magától, azaz nem engedi többé szopni. Nem adnám egy rugott borjuért. Átv. ért. megvetőleg am. hivatalából kivetett. Rugott biró, rugott tiszttartó.
