SÜT, (1)
SÜT, (1), (sü-t) áth. m. süt-ött, par. süss. 1) Tűz vagy meleg által eszközli, hogy valami süljön, megsüljön s éldelhetővé legyen. Bárányt, borjuczombot, ludat, réczét, malaczot nyárson vagy tepsziben sütni. Kenyeret, kalácsot sütni. Kolbászt serpenyőben, halat, marhahúst rostélyon sütni. Vakarcsot hamuban, kukoriczát tűzlángnál sütni. Szoros ért. különbözik tőle a ránt v. rát, azaz, valamit lisztbe, morzsába burkolva zsiradék által pirít, pörköl, vagy egyedül zsiradékon készít el. E szerént más: csibét sütni, mint: rátani. Vajon rátott hal, nyárson sütött potyka. Egyébiránt a nyelvszokás néha öszvekeveri azon fogalmakat, melyeket a német a braten és backen szókkal különböztet meg; nevezetesen a tésztanemüekre is általánosan süt divatozik. Különbözik tőle főz. Sütheted, főzheted, meg is eheted, vagy csak: süsd meg (közmondatok, midőn valaki másnak azt akarja mondani, hogy neki valami nem kell). 2) Mondjuk tűzről, melegről nevezetesen napsugárról, midőn a testeket pirítja, barnítja, égeti. Arczáját süti, elsüti, megsüti a nap. A fűtőt süti a kemencze melege. Önhatólag használva am. melegít. Süt a kályha, kemencze, a nap. Különösen napról szólva am. világít, fénylik. Egész hét alatt nem sütött a nap. Nem érdemli, hogy rásüssön a nap. Lesütötte orczáját a nap. Átv. ért. de nem helyesen ezt is mondják: süt a hold am. fénylik. 3) Lőfegyvert elgyújt. Elsütni, kisütni az ágyut, mozsarat, puskát, pisztolyt. Rásütni a vadra a puskát. 4) Tüzes eszközzel éget, bélyegez, alakít. Marhára bélyeget sütni. Homlokára, hátára akasztófát sütöttek. Haját süti, meleg vassal fodorítja. 5) Átv. ért. valamit kisütni am. napfényre hozni, deríteni. Nagy nehezen kisütötte a dolgot. Süsd ki, de ne lőjj. (Km.). E közmondatban: Nem tudom, hol s kivel süti a makkot, azt teszi: valamit titkon forral. Egyébiránt V. ö. SÜL önh. (Ezen mondatokban: lesüti a szemét, lesüti a fejét am. lehunyja, vagy lesunyja, mely jelentésénél fogva a tűzre vonatkozó süt igével semmi köze, hanem egyezik a suny, sut, suttom szókkal, mintha volna lesutja, lesunyja, lesülyeszti; miért ezt külön czikkben tárgyaljuk).
Különös sajátsága ezen igének, hogy hangzója röviden ejtetik, nem megnyújtva, mint a rokon képzésü hűt, fűt igéké, vagy melyekben az i képző j-re változik, mint gyűjt, sújt, nyújt, bújt.
