SZAKASZT
SZAKASZT, (szak-asz-t) áth. m. szakaszt-ott, par. szakaszsz, htn: ~ni v. ~ani. 1) Feszítés, húzás-vonás, csigázás, tépés stb. által véghez viszi, hogy valami szakadjon, vagyis, hogy részei két vagy több szakaszra váljanak, feseljenek, foszoljanak, rongyoljanak stb. Kötelet, madzagot, fonalat, zsinórt, húrt szakasztani. A levelet felszakasztani, szét-, elszakasztani. 2) Tartalékától elválaszt, felhúz, vagy letép valamit. Földből kiszakasztani a csemetét, füvet. A gombot leszakasztani. A padlót felszakasztani. Levelet, virágot szakasztani.
„Térdig jártam a rózsában,
Lehajultam, szakasztottam.“
Lehajultam, szakasztottam.“
Népdal.
3) Vásás, koptatás, dörzsölés, nyomás által hézagot, likat, rést csinál valamely szilárd szerkezetű test, vagy tömeg részei között. A sebes árvíz töltéseket, gátokat szakaszt. Térdén a nadrágot, könyökén a dolmányt kiszakasztotta. 4) Bizonyos helyről távolodni kényszerít. A sors elszakasztott bennünket hazánktól. 5) Sütők nyelvén am. a megkelt tésztatömegből kisebb-nagyobb czókot kiválaszt, hogy belőle kenyeret, czipót, zsemlyét stb. alakítson. 6) Különös szólások: Elődbe szakasztom (adom) annak valóságos képét (Szabó D.). Időt szakasztani am. szorgos idéjéből egy részt valami másra fordítani. Szakasztó szálig a székelyeknél am. valamennyien. „A kikről beszéltem, azok hónap (holnap) mind egy szakasztó szálig legyenek a tü vendégeitek.“ (Székely népmese befejezése). Pesti Gábornál: „Étkeket (étköket t. i. mostoha gyermekeiét) megszakasztja“ am. tőlök megvonja. A régi Halotti beszédben: „És az gyimilcsnek oly keserű vala íze, hogy torkukat mige szakasztja (megszakasztja) vala“ (= megrontja vala). „Arrul is izentem az birónak és ispánnak, hogy az kanisai temleczbe szakasztom nyakokath.“ Levél 1557-ből. (Szalay Ág. 400 m. levél). Végét szakasztani valaminek, am. végét vetni, megszüntetni. 7) Önhatólag szakasztani valakivel vagy valamely párttal, felekezettel, társasággal am. attól elválni.
