SZAKÍT, (szak-ít) áth. m. szakít-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. szakíts, és némely tájbeszédben: szakíj, melyben a j a regies h-ból származott. (V. ö. SZABADÍT). Köz szokás szerént oly értelemben vétetik, mint szakaszt; azonban szabatosan véve a dolgot azon különbség volna köztök, mely maguk a törzsek t. i. a szak és szakasz között, t. i. szakít am. szakká tesz, szakaszt pedig am. szakaszszá, azaz szakossá tesz. Hasonlóan különböznének egymástól: higít és higgaszt; pirkít és pirkaszt; szárít és száraszt (szárazt) görbít és görbeszt. A szabatos elemzés szerint különbség van a nekik megfelelő önhatókban is, t. i. higúl és higgad; pirkúl és pirkad; görbűl és görbed között. A szárad igével viszonyló szárul tudtunkra nem létezik, ámbár a nyelvhasonlat szerént ez is mint helyes alkotásu szó érvényes lehetne. V. ö. ~ASZT, ~ESZT igeképző.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.