SZÁLLANKOZIK
SZÁLLANKOZIK, (száll-ank-oz-ik vagy száll-ang-oz-ik) k. m. szállankoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~zál. Ide-oda szállong. Foltonként szállankoznak, mint a vert hadak. (Pázmán Kal. 454. l.). Ez igében a gyakorlatos középképző tulajdonkép ag s az n közbevetett hang, mintha volna szállagozik v. szállogozik, s tájdivatosan létezik is: szállakozik. V. ö. SZÁLL.
