SZŰKÍT
SZŰKÍT, SZÜKÍT, (szűk-ít) áth. m. szűkít-ětt, par. ~s, htn. ~ni v. ~eni. Szükké tesz, öszveszorít, feszessé csinál, keskeny határok közé zár. Átv. valaminek párját v. mását szükíteni am. alig, vagy épen nem találni mását, különösen némi jelességre nézve. Máskép így mondjuk: ritkítom párját. A székelyeknél elszűkít (elszűkitt) am. elhúzza más jószágát, pl. szántáskor a szomszéd földjét.
