SZÜLEMÉNY
SZÜLEMÉNY, (szül-e-mény) fn. tt. szülemény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Tulajd. ért. szülött, különösen némber magzata, gyermeke. 2) Átv. bizonyos oknak okozata, előzménynek eredménye, cselekvésnek műve, kútforrásnak kifolyása stb. Ime az ifjukori kicsapongásak szüleménye. Elmeszülemény. Saját agyának szüleménye.
