TAJDOK
TAJDOK, mn. tt. tajdok-ot. Székely tájszó. Incze József szerint a kiről a köntös lefoly (lelóg), semmi sem áll jól rajta, resteli magát csinosítani.Kríza J. szerént hitvány, tatar; Szabó D. szerént undok, ocsmány, galád, rusnya. Néhutt máskép: tajk v. tajak. Alakra hasonló az undok szóhoz, de eredete homályos. Talán vagy a tabajdok szó rövidülete, vagy pedig a tajték szóval rokon, avagy épen ennek módosúlata, mintha volna tajdék, mennyiben t. i. a tajték mocskos, csúnya undorító nyálat is jelent, mint a pökedelem, takony, turha. A tajdoknak megfelel a Dunán túl divatozó nyáladék, mi szinte az utóbbi fejtegetésnek kedvez.
