TÁNCZOS
TÁNCZOS, (táncz-os) mn. és fn. tt. tánczos-t v. ~at, tb. ~ak. Aki tánczolni szokott, tud, szeret. Tánczos legény, leány. Tánczos leányból ritkán válik jámbor asszony. (Km.). Midőn önálló főnevül használtatik, tárgyesete ~t, tb. ~ok. Kinek rendes foglalkodása, vagy mestersége a táncz, vagy ki tánczolva mulat. Szinpadi tánczosok. Elrendezni a tánczosokat.
