UTÓHANG, (utó-hang) ösz. fn. 1) A hangnak lassudan, s gyöngéden csillapodó vége. Különbözik a viszhang-tól,mely az eredeti hangot ismételve adja viasza. 2) A szószerkezetben a végső hang, mely több hangból is állhat; különböznek: előhang, középhang, pl. ember szóban em előhang, b középhang, er utóhang; amennyiben t. i. az egyes részeket (gyök, képző, rag) közelebbről jelezni nem akarjuk vagy nem tudjuk. (Németül: előhang = Anlaut, középhang = Innlaut, utóhang = Auslaut). Különbözik a toldalékhang pl. a tájdivatos itt-eneg, ott-anag szókban eneg, anag; megint-elen szóban: elen; az ig rag után általában használtatni szokott lan len, pl. addig-lan, eddig-len, pedig-len; kivévén a mennyiben az a szónak már alkatrészévé vált, pl. egyetlen eredetileg am. egyiglen v. egyéglen, Katalin Verseslegendájában.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.