UTÓLY
UTÓLY, pl. utólyser, am. utólja ser; UTÓLYOZ am. utólját veszi valaminek stb. eléjönnek némely régieknél pl. Molnár Albertnél, Szabó Dávidnál, de ma már elavultak. A Müncheni codexben is olvasható: „Lesznek az embernek utólyi (írva utóli) gonoszbak eleinél.“ (Máté. XII.). „Hogy mártsa ő ujjának utólylyát (extremum digiti sui) a vizbe. (Lukács. XVI.).
