ÚJRA
ÚJRA, UJRA, (új-ra) ih. Újonnan, ismételve, megint. Amit már elmondott, újra kezdi. Újra kél, támad a szél.
„Sirjak-e, hogy életemet
Jól használni nem tudtam.
Ha ezt újra elkezdhetném,
Ismét a múltat követném.“
Jól használni nem tudtam.
Ha ezt újra elkezdhetném,
Ismét a múltat követném.“
| Berzsenyi. |
Különösen mint fölhivó indulatszót használjuk, midőn azt kivánjuk, hogy a zenész, tánczos, énekes, vagy más mulattató müvész ismételje az eléadottakat.
