ÚTÁL, UTÁL, áth. m. útál-t. 1) A külérzékekre undorítólag, s csömörletesen ható valamely tárgytól némi borzalommal visszahúzza magát. Útálni a varangyos békát, a kigyót, s holmi undok csuszómászókat, férgeket. Útálja a bort, pálinkát, mennyiben, ha innék belőle, fölkeverné a gyomrát. Ezt az ételt utálom, nem ehetem belőle. Megutálni a büdös dögöt, az okádékot, a fekélyes testet. Máskép így ejtjük: undorodik tőle. 2) Belérzéke bizonyos erkölcstelen dologtól vagy személytől visszaborzad. Útálni a fajtalan beszédeket, szemtelen taglejtéseket. Útálni a vérengző, kegyetlen zsarnokot. Útálom őt, mint a bünömet. Útálom, gyülölöm.
Alapfogalomban ésgyökhangban egyezik az un. undok, undor szókkal, s talán eredetileg undál volt, az und törzstől. V. ö. UN. Idegen nyelvekben legközelebbi rokona a latin odi s ennek származékai: odium, odiosus stb.Rokon még Vámbéry szerént az ujgur uszal (rest, kedvetlen) a csagataj uszal (csúnya, utálatos) az oszmanli uszan-mak, (utálni, restelni, nem szeretni).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.