VACSORÁL, (vacsora-al) önh. m. vacsorál-tam, ~tál, ~t. Vacsorát eszik, estebédel. Vonz tárgyesetes viszonynevet is. Mit vacsoráltál? Sültet, és tésztást. Megvacsorálni, az estebédet elvégezni. Úgy jó vacsorálni, hogy megtudja más is. (Km.). A régieknél pl. a Debreczeni Legendáskönyvben: vacsorálik. Hogy vacsorálik vala, egy haltetem általálla ah torkán.“ (89. 1). A Münch. codexben is ikes igeként ragoztatik: „Készéh (készíj azaz készits) hogy vacsoráljam.“ Lukács. XVII.); tehát itt is vacsorálik, valamint ,ebédel’ helyett ,ebéllik’.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.