VAJ, (2)
VAJ, (2), fn. tt. vaj-at, harm. szr. ~a. Az állati tejtől, különösen a tehén és juhtejtől elválasztott kövér zsiros részek. Tehénvaj, juhvaj, birkavaj. Irós vaj, a mint kiköpülték, ki nem főzött v. ki nem olvasztott állapotban. Kifőzött vaj (Tisza vidékén olvasztott v. eresztett vaj – Rindschmalz). Bizonyos ételeket vajjal készíteni, vajon sütní. Kenyérre ken vajat (vajas kenyeret) enni. Tejjel vajjal élni. Lágy, mint a vaj. Elolvad, mint a vaj. A vajat letörni (Tisza vidékén: fölverni – abtreiben). Mit árt a vaj a bélesnek? (km), azaz ezek öszveillő dolgok, egymás becsét viszonyosan emelik. Haj baj! kilencz tehén, még sincs vaj. Vaját, fölét leszedi a tejnek. Vajat gyüjt. Szállj le pille, szállj le, tejet vajat adok. (Pillefogdosó gyermekek szavajárása). Átv. a szemek gödrében és fülekbe öszvegyülő, s némileg a vajhoz basonló ragadós sürü nedvesség. Szemvaj, fülvaj szokottabban: fülzsír. Ily átv. értelmüek: vajalma, vajkörte stb.
Egyezik vele Budenz J. szerint a mordvin vaj, erza-mordvin oj (vaj, zsir, olaj), vogul vaj, voj, déli vogul vuaj, vuoj (zsir), finn és észt voi, lapp vuoj, vuoja, finn-lapp vuoga, lív vői, vöidag, vöidug, osztják voj (zsir, faggyú,) zürjän vïj; Vámbéry szerént a csagataj maj (vaj, zsir); melyeknek származékai többnyire kenést, kenetet is jelentenek. A törökben is eléjön jagh am. olaj, zsír, vaj. Mennyiben a vajnak a többi tejrészek között az a sajátsága van, hogy külön válva az egész folyadéknak fölszinére emelkedik, vagy is a tejszinnel és tejföllel együtt fenn úszik; innen magyar elemzéssel alapfogalom benne vagy a válás, elválás (va gyöktől); vagy a felsőség, s ekkor a fen, fel, fej szókkal közös eredetű, mintha volna vékonyhangon: vej, (lív nyelven: vői) az az fej v. fel. Innen Molnár Albertnél is „Vaját v. felit a téjnek elszedni“. Ez utóbbi nézet szerint vaj oly kifejlődéssel képződött, mint: feő fő fej; saó só saj; neő nő nej; veő vő vej; di diu díj; szí szíu szíj; hí hiu híj; í iu íj. A tejnek többi részei: turó, s ennek vize savó, végre iró a vajnak vize, melyek mind ó képzős szók.
