ZÁBÉ
ZÁBÉ, fn. tt. zábé-t. A Székelyeknél am. kapufélfa; másutt: kapuláb, kapuoldal, kapubálvány.
„Mond meg nékem kapuzábé,
Ki jár este melletted bé,
Bé szeretőm hajlékába,
Szép szerelmem rablására.“
Ki jár este melletted bé,
Bé szeretőm hajlékába,
Szép szerelmem rablására.“
| Székely népd. |
Talán a záp szónak változata, mely a szekér oldalának szélső sugárfáját teszi; s a zápfogak is hasonlóan a többit kétfelül öszvefoglalják, mint a zábé a kapuszárnyakat. V. ö. ZÁP.
