ZENE, ZĚNE, (zěn-e) fn. tt. zěnét. Ujabb korban a köz szokásu, de idegen eredetű muzsika helyett divatba jött szó. Egyházi, világi, operai, katonai zene. Vig, andalgó, szomorgó zene. Éjjeli, lakodalmi, tánczzene. Szózatos v. énekzene; hangszeres zene. „Megromlott hangszerrel a legnagyobb művész sem idézhet elé harmoniát, de vajjon ebből az következik-e, hogy a zene csak a hangszernek tulajdonitható.“ B. Eötvös József. Gondolatok.
„Egy gyönge csalogány
Csattogja gyász zenéjét.“
Vörösmarty. (Madárhangok).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.