Aargau,
Aargau, Svájc 16. kantonja, 1404 km2 területtel. Nagyobb része a svájci fensikboz tartozik, de a Juravidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau). Lakóinak száma 193834 (1888), akik németek, nagyobbrészt protestánsok. A földmívelés a főfoglalkozás, de ebből a nép még meg nem él. Ezenkivül szőllőt termelnek, marhát és disznót tenyésztenek, felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiserangstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A. főipara a pamut és selyemipar meg a szalmafonás. 40190 ember (1888) foglalkozik iparral, 248 gyárban, melyek 5334 lóerejü gépekkel dolgoznak. Demokrata alkotmánya van 1852 febr. 25-ről, mely a népfelségen alapul s 1803, 1869 és 1870-ben több változáson ment keresztül. Feloszlik 11 kerületre és 50 járásra. Van egy nagy tanácsa, melyet járásonként titkos szavazattal választanak. A végrehajtó hatalom 7 tagu kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter, s a nagy tanács választja, mint a 9 tagu főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja. Állambevétel (1888) 2.293287 frank; kiadás: 2.351090 frank. Szövetségi kontingensül 14762 katonát állít ki. Fővárosa Aarau. Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, mig a szövetségesek 1415-ben Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatása folytán Frigyes hercegtől elvették és a maguk birtokaiba kebelezték. Az 1798-iki revolució azonban neki is visszaadta függetlenségét. 1831 ápr. 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháboru dúlt a kis kantonban, mig az 1852 febr. 22-iki alkotmányrevizió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.- V. ö. Bronner, Der Kanton A., St.-Gallen 1844; Müller, Der A., Zürich 1870.
