Abaliget,
Abaliget, kis közs. Baranyam. Hegyháti j.-ban 777 német s magyar lakossal, vasuttal, táviró- és postával. Neve már 1332-ben előfordul a pápai tizedlistában, akkor már gazdag plébánia; később elpusztult s csak 1757-ben lett ismét plébánia. Határában az 593 m. magas Jakabhegy ÉNy-i függelékében van az abaligeti cseppkőbarlang (Paplika); az előbarlang 5-6 m. széles, 38 m. hosszu s 3/4 m.-re vizzel van töltve; a főbarlang 950 m. hosszu, nagyszerü cseppkőképződéseket tartalmaz, s egész hosszában kis patak futja végig. A sziklába vésett lépcsők, falak, az ember és állatcsontok bizonyítják, hogy a barlangot ember lakta. A barlang az időváltozást előre jelzi, zivatar előtt morgás hallható benne; patakjának vize télen meleg, nyáron jéghideg. Első leirását 1768-ban Mattenheim J. molnár kutatása szerint az egyházi történetben leljük. Fő cseppkőalakjai a Korona, Függőhid, Pisai torony, Kőmoha, Mária-szobor, Dóm, Tabernakulum. Végén tó van. L. Turisták Lapja II. 302. Tud. Gyüjt. 1820. Csaplovits, Topogr.-statist. Archiv v. Ung. 1821. l.
