Abd ul Hamid,
Abd ul Hamid, 1. I., török szultán, szül. 1725., megh. 1789., testvére Musztafa után 1774 elején jutott uralomra, miután elődeinek féltékenysége őt, mint lehető trónkövetelőt 42 éven át tartotta fogságban. Ez őt testileg és lelkileg annyira tönkre tette, hogy nem volt képes a birodalmát fenyegető romlást feltartóztatni. Alatta kezdődik az orosz befolyás terjesztése, különösen a dunai fejedelemségekben. Krimiát a kucsuk-kainardzsii béke ellenére elfoglalta II. Katalin cárnő és az 1787 végén az osztrákok és oroszok ellen megkezdett háboru is eleinte csak csapásokat hozott az oszmánokra. A mohammedán fanatizmus csakhamar helyreállította az egyensúlyt, különösen Ausztriával szemben és az európai nagyhatalmaknak, különösen Angliának és Poroszországnak szövetsége a portával határt szabott II. József császár és a cárnő messzemenő terveinek. A.. azonban e fordulat előtt meghalt s a háboru befejezése utódjára, III. Szelimre maradt.
2. A.. II., a mostani török szultán, szül. 1842 szeptember 22. Bátyja Murad után 1876 aug. 31-én lépett a trónra. Birodalma a legnagyobb zavarban volt: a boszniai s hercegovinai lázadás teljes erővel dúlt; a hűbéres országok beavatkoztak és már az orosz háboru is fenyegetett. A bonyodalmakat Midhát pasa tanácsára a parlamentáris kormányforma által akarta eloszlatni, mi azonban nem sikerült. Az orosz-török háboru szerencsétlen befejezése óta nagy gonddal és makacssággal törekszik birodalma romjainak összetartására. A pillanat veszélyei szerint hol az orosz, hol a hármas szövetségben vagy az angol politikában keresi támaszát és úgy a külügyekben, mint a belső reformok terén ingadozó, halasztó politikát követ. De bár hatalma csekélyebb elődjeiénél; azoknak méltóságát és igényét az egész mohammedán világnak vezetésére nagy következetességgel fentartja. Mahmud óta az egyetlen szultán, ki maga vezeti az államügyeket. V. ö Lusignan hercegnőnek «The Twelve years' reign of H. J. M. Abd ul Hamed II.» c. művét, London, 1889; Vámbéry Ármin, A. H. (Vasárnapi Ujság, 1876. 37. sz.)
