Ádám-alma,
Ádám-alma, paradicsom-A. (növ., a zsidók köznyelvén eszrog), a Citrus pomum Adami Risso nevü citromfajnak tartós jóillatu, tojásdad, egész körtealaku gyümölcse. Aranyszinü héján, mint foghely, egy v. több, kisebb v. nagyobb behorpadás van, melyet a zsidók Eva harapásának neveznek. A talmud állítása nyomán ez a «tudásfa» gyümölcse, melybe első szüleink Isten tilalma ellenére beléharaptak. Ezért zsidó-almának is nevezik, Mózes 3. könyve) hadarfa gyümölcse néven említi. A zsidók az őszi sátrak ünnepén, pálmalevél, fűzfa- és mirtusz-ágakkal bokrétába kötve, mint ünnepi bokrétát a reggeli ájtatosságon, a 113-119. zsoltár éneklése közben kezökben tartják. Az A. drága szokott lenni (20-40 frt), mert sértetlennek kell lennie s mert amíg Olaszországból hozzánk eljut, sok elromlik belőle. Értéke nagyobb, ha a gyümölcs karcsu, vékonynyaku, szép az alakja, nagyobb rajta a behorpadás, és csinosabb a rózsa-alaku bibéje. Általában valamely szépségbeli sajátságát rendesen felhasználják értékének fokozására. Ez a keleties virágbokréta a zsidók régi hazájára, valamint az az időbeli bőséges termék betakarítására akar kedves emlékeztető lenni. Hazájának Korfut, Olaszország délibb részét és Sziciliát vallják, de mint a citrom és narancs is, inkább forró Ázsiából szakadt s Európa déli részén csak meghonosított termék. 20-25 darabonként ládákban, a termőhely én lakó főrabbinusnak a leszedés rendes módjáért kezeskedő igazolványával s egyszersmind a datolyapálma fiatal leveleivel (lulov) küldik a kereskedésbe. Az A.-nak éretlen, vastag és cukorral elkészített héja citronát nevet visel. A nép, a férfiak gégefőjének felső részét is Á.-nak (németül), magyarul ádámcsutkájának nevezi, mert főleg nyeléskor vagy iváskor, a nyak felső részén kidomborodik. A hagyomány szerint, a tiltott almának egy darabja vagy a csutkája Ádám apánk gégéjében megakadt s ez a csutka tőle az emberiségre is átszármazott. (V. ö. Eva-almafa.)
