Addison
Addison (ejtsd: edizn) József, angol tudós, költő és államférfi, szül. Milstonban ( Wiltshire) 1672 máj. 1., meghalt 1719 jun. 17. s eltemettetett a Westminster-Abbeyban. Oxfordban teologiát tanult s miután előbb a latin verselésben tüntette ki magát, 22 éves korában Virgilius Georgicájának egy részét angolra fordította s további kisérleteket tett az angol költészetben. Montague kincstári kancellár és lord Somers segítségével évi 300 font ösztöndijat kapva politikai kiképzésére, beutazta Francia- és Olaszországot. Miniszterváltozás miatt e támogatást elvesztette ugyan, de jelentékeny hirnévre tett szert a blenheimi csatáról írott költeményével, «The Campaign» (1704). Lord Halifaxszal 1705-ben Hannoverbe ment, majd másod-. államtitkár lett s Warton alkirálylyal, mint a kormány titkárja, Irországba ment. Nagy része volt a «Tatler» és «Spectator» hetilapokban, mely utóbbit később maga is szerkesztette. «Cato» címü, politikai célzásokkal teli tragédiáját 1713. a kortársak nagy tetszése mellett adták elő. Dolgozott ugyanekkor a «Guardian» c. politikai folyóiratba meg a «Whig Examiner»-be. Sunderland alkirálylyal 1714-ben ismét mint titkár ment lrországba, s 1816-ban nőül vette az özvegy Warwick grófnét. Az 1817-ben kapott államtikárságról 1818-ban betegség miatt leköszönt s attól fogva csakis tudományos munkálkodásnak élt. A. iratait keresztény felfogás lengi át. Szemére vetették azonban hiuságát abban az irodalmi pörben, melyet Steele-vel és Pope-pal folytatott. «Evidence of the Christian Religion» c. munkája 1721-től fogva több kiadást ért (utoljára 1853-55, 6 köt.). Tanulmányai, «Essays», ujabban összegyüjtve 1863-ban jelentek meg Londonban. V. ö.: Aikin, «The Life of A.» (London, 1843). Macaulay, «Critical and Historical Essays» (2-ik köt.).
