Ahlefeldt
Ahlefeldt Eliza Davidia Margit grófnő, szül. 1790 nov. 17., megh. 1865 márc. 20. Hazafias érzelmü művelt nő, ki mint Lützownak, a szabadcsapat vezérének neje (1810 óta), férjét a csatákba kisérte s a sebesülteket önfeláldozó módon ápolta. Férjétől 1824-ben vált el s benső viszonyban élt Immermann költővel egy nyári lakban Düsseldorf mellett, de törvényes házasságra lépni vonakodott. Midőn a költő később más nőt vett el, Berlinbe vonult s művészek és tudósok társaságában élt.
2. A. János Frigyes, német pap, a szigoruan lutheri irány egyik hitszónoka, szül. az anhalti Mehringenben 1810 nov. 1., megh. 1884 márc. 4. 1834-ben gimn. tanár Zerbstben, 1832-ben rektor Wörlitzben, 1838-ban lelkipásztor Alt-Alslebenben, 1847-ben ugyanily minőségben Halleban és 1851-ben a Nikolai-templomnál Lipcsében. 1882-ben vonult nyugalomba. Egyházi beszédeiből több gyüjteményt bocsátott közre. A nép számára is írt elbeszéléseket «Erzählungenfür das Volk» címmel.
3. A. Sarolta, szül. Seebach, irói nevén Selbig Eliz, német irónő, szül. Stedtenben Weimar mellett 1781 dec. 6., megh. Teplitzben 1849 jul. 27. Első regénye) («Liebe und Trennung») 1797-ben, az utolsó («Der Stab der Pficht») 1882-ben jelent meg. Főleg a nőközönségnek volt sokáig kedveltje.
