Ahlwardt,
Ahlwardt, 1. Hermann, a német antiszemiták egyik elszánt vezére. Röpiratai miatt már több izben fogságra ítélték, utoljára 1892 febr. 4., amidőn a hatóság és magánosok ellen elkövetett sértés miatt négyhavi fogságot kapott. Röpiratai ezek: «Der Verzweifiungskampf der arischen Völker mit dem Judenthum». Ebből már 3 rész jelent meg. («Der Eid eines Juden» és «Jüdische Taktik. Antwort an L. Jacobowski.» Berlin 1891-92.) «Die Judenflinten» (1892). «Neue Enthüllungen über die Judenflinten» (1892). Ez utóbbiakban azzal gyanusította a Löwe-céget, hogy a német hadsereg számára hasznavehetetlen puskákat szállított és az átvevő tiszteket megvesztegette. E röpirat miatt 1892 juliusban ujból vizsgálatot indítottak ellene 1892 augusztusban azonban a császár parancsára a fogságból szabadon bocsátották. Fogságának történetét maga irta meg: «Meine Verhaftungn cimmel. (Drezda, 1892.). Ujabban irta még «Dia Judenfrage» c. röpiratot. (Frankfurt 1892.) Ellene fordulnak a következő röpiratok: Ahlwardtfinten: Kritik und sachliche Widerlegung der «Judentünten». Von einem deutschen Offizier (Lipcse, 1892) és Mund, Ahlwardt,s Zusammenbruch (Berlin 1892).
2. A. Tivadar Vilmos, német nyelvész, szül. Greifswaldban 1828 jul. 4-én, 1861 óta a keleti nyelvek tanára ugyanott. Főleg az arab nyelvvel s irodalommal foglalkozott. Legfontosabb műve: «Verzeichniss der arabischen Handschriften der königlichen Bibliothek zu Berlin» (1891-ig 3 köt.).
