Ajaksip. Az orgonasipok egy neme, melynél a hangot a sip ajkának nevezett él (o az ábrában), felé irányuló légáram hozza létre. A keletkező hangot a síp csövében (f) foglalt levegő határozza meg, szinezetét még a légáram suhogása is befolyásolja. Az orgonában nyilt és födött sípok fordulnak elő. A födött síp alaphangja félannyi rezgésből áll, tehát egy oktáwal mélyebb mint az egyenlő hosszu nyilt síp alaphangja; azonkivül a hang szinezetében is van különbség, minthogy a nyilt síp nemcsak az alaphangot, hanem a természetes hangsornak még több tagját is képes megadni, melyeknek a rezgési száma 2, 3, 4, 5 stb.-szer akkora, mint az alaphangé, mig ellenben a födött síp a természetes hangsorból csak a páratlan sorszámuakat adhatja: 1, 3, 5, 7 stb. A vastag -orgonasípoknál az első hangok túlnyomók, s különösen a födött sipnál lassu fuvás közben csaknem egyedül a legmélyebb hang keletkezik. Minél szükebb a síp, annál inkább érvényre jutnak az alaphangot kisérő falhangok, miáltal a hangszinezet megváltozik.
Ajaksíp.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.