Alapy
Alapy (de Nagykemlék), ősrégi horvát nemes család, melynek eredeti neve Hlapcić volt, az ilyen nevü falu után, mely Bihács környékén a mai északi Boszniában feküdt. Miután a törökök elfeglalták Bihácsot, a család kivándorolt a szávántúli Horvátországba. Alapi János (Johannes Kyss Horváth de Halapsich) Frigyes és Miksa császárok híve és tanácsosa volt és mint ilyen aláirta azt az állami szerződést, mely 1491 nov. 7-én a császárok és Ulászló magyar király között köttetett. Fia A. Boldizsár Nagy-Kemlék (Kalnik) várát kapta Kőrösmegyében, 1510-ben Jajca várának parancsnoka volt és 1515-1519. horvát al-bán. Ennek fia II. János nagy hős volt, aki haláláig (1567) a határőrvidéken a törökök ellen harcolt. Mint horvát al-bán 1557-ben Szt.-Ilonánál (Rakovac mellett) megverte a török hadsereget, melyet Ferhád boszniai pasa vezérelt. Feleségétől Zrinyi Margittól, a szigeti hős nővérétől, két fia született: Gáspár, a későbbi horvát bán és Miklós, és két leánya: Borbála, később Erdődy Péter bán felesége, és Margit, Orehóczy Ferenc felesége. A család fénye Alapy Gáspár volt. A kardot forgatni nagybátyjánál Zrinyi Miklósnál tanulta, akinél hadnagykodott. 1556 junius 17. Siklósnál Szolimán tábora egyik szárnyát Tirbalai Mohammed szándzsák osztályát megtámadta és megverte. Ő volt oka, hogy a török Sziget romlására esküdött. Aug. 6-án Zrinyi Miklós halála esetére utódjának és Sziget parancsnokának nevezte ki. Szigetvár ostrománál életben maradt; termete kicsiny és idomtalan lévén, a törökök nem ismerték fel s igy sikerült magát a rabságból kiváltani. A horvát parasztlázadások alkalmából ő volt 1572. a horvát karok és rendek hadseregének vezére s elfogta a «paraszt-királyt» Gubec Mátyást. Ugyanez évben Kanizsa vára kapitánya lett. Ez időben elfordult tőle a szerencse, mert 1573-ban szigeti Ali bég Kanizsán egy véletlen éji megrohanással rajta ütött, 1000 foglyot, 748 lovat, két ágyút zsákmányul ejtett. 1574-ben Drasković Györgygyel együtt bánná lett, mely méltóságot 1577-ig viselte. Meghalt 1584 május 29. A család Horvátországban a XVII. század első felében kihalt. Egy ága elszakadt Magyarországba. Ebből eredt Alapy János, aki 1775-ben dulcignói cimz. püspök volt. A családnak Horvátországban több birtoka volt: Nagy -Kemlék Vukovina és több kisebb.
