Aldehidek
Aldehidek (aldehyd), csoportja a szénvegyületeknek, amelyek valamennyien a jellemző CHO (hidrokarbonil) egyvegyértékü atomcsoportot az aldehid-csoportot tartalmazzák. Az A. az első rendü alkoholok enyhe oxidációja folytán keletkeznek; ez az A. legfontosabb képződési módja, p.
CH8.CH2OH+O = CH3.COH+H3O
étil-alkohol étilaldehid.
E példa mutatja, hogy az A. úgy képződnek, hogy csak az elsőrendü alkohol-csoport oxidálódik. Erősebb oxidációkor az A.-csoport COOH karboxil-csoporttá alakul és belőlük savak lesznek, míg a fejlődő hidrogén alkoholokká redukálja. Igy tehát az A. az alkoholok és savak között átmenetet képeznek. A legfontosabb jól ismert A. ezek
| fs. | fp. |
| Metil v. formald. | csak gázalakban ism. | csak gázalakban ism. |
| Irtil v. acetald. | 0.801 | 21 C° |
| Propil-aldehid | 0.807 | 49 C° |
| Normál butilald. | 0.817 | 75 C° |
| Isobutilald. | 0.790 | 63 C° |
A nem telített alkoholokból is A. keletkeznek az oxidációkor; ilyenek az allilaldehid v. akrolein és a kroton-aldehid. Az A. könnyen oxidálódván, a nemes fémek oxidjait fémmé redukálják. E sajátságukat felismerésükre használják, az ammoniás ezüstnitrát-oldatból ugyanis különösen enyhe melegítéskor fémezüstöt választanak le, amely az üveget tükrözően bevonja. Ammoniával és alkall-fémek biszulfitjaival szépen kristályosodó vegyületéket képeznek. Alkall-hidrooxidok elgyantásítják könnyen polimerizálódnak.
