Alkáli, lúg, így is hivják az alkali fémek oxidjait és hidroxidjait (tulajdonképeni alkáliák); a szó tágabb értelmében az A. földfémek oxidjaira s hidroxidjaira is használatos (földes alkáliák). Az A. szó arab eredetü; az arabok a hamu kilugzása utján kapott anyagot, mely főképen kálium és nátriumkarbonátból áll, nevezték így. Az A.-ra jellemzőnek mondották azt, hogy savakat teliteni képes, miközben pezsgés is észlelhető. Duhamel és Markgraf (1738-ban) különböztettek meg elősör növényz es ásványi A.-t (kálium és nátriumarbonát), későbben ezeket egyűtt nem illó (fix) .-nak nevezték, ellentétben az illó A.-val, az amoniumkarbonáttal. Black (1755) állapította meg a karbonátok és hidroxidok között levő különbséget (amelyeket addig összecseréltek), előbbieket nem maró, utóbbiakat maró A.-áknak nevezve Duhamed pedig, a tulajdonképeni A.-ákra és földes A,-ákra való felosztást állapította meg. Az A.-ákat egyszerü testeknek tartották addig, de már Lavoisier vizsgálatai alapján úgy gyanította, hogy ezek összetettek, Davy pedig (1807) elektromos árammal elbontva őket, s ezzel összetett voltukat teljesen bebizonyította. (V. ö, Bázisok, Oxidok, Hidroxidok.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.