Állatkert,
Állatkert, olyan bekeritett hely, ahol különböző éghajlaton bel- és külföldi állatokat tartanak. Az állatokat eleinte csak vadászati kedvből táplálták; csak később ápolták tudományos vizsgálati és szórakozási célból s ekkor lett fontos tényezővé az Á., mert alkalmat szolgáltat egyes biológiai megfigyelésekre és a közönségben a természet iránt való érdeklődés elősegítésére. Azonkivül még állathonosításra és terjesztésre is szolgálhat. Á.-eket már a khinaiak ismertek, legalább szentkönyvük több olyan kertről emlékszik meg, hol vadászat miatt különböző emlősök, madarak, teknősbékák voltak fogva. Hogy a rómaiaknak és görögöknek nagy Á.-jeik voltak, hol cirkuszi célra, különösen ragadozó emlősöket tartottak, általánosan ismert dolog. A középkorban különösen a münzbergi (1433) és a friedbergi (1489) kertek voltak híresek a szarvastenyésztésről. A külföldi állatok ismerete Európában csak igen lassan terjedt. Hogy Harun al Rasid egy elefántot küldött Nagy Károlynak ajándékba, nevezetes történelmi esemény volt. Különösen a keresztes háboruk és egyes világrészek felfedezése segítették elő a külföldi állatok behozását és tartását Európában. Igy 1443-ban Frankfurtban mutogattak egy elefántot, 1458-ban a nürnbergi érseknek, 1460-ban már a cseh királynak is volt több papagája. Eleinte egyesek, később társulatok alakultak külföldi állatok tartására és tenyésztésére és igy évek hosszu során át lassankint Európában egyes állatkertek alakultak. A spanyolok Mexikó felfedezése után állítottak össze egy igen híres állatkertet, melyben különböző szárazföldi és vizi állatok nagy gonddal ápoltattak. Csak a ragadozó madarak naponként 500 tyukot fogyasztottak el, a vizi madarak etetésével pedig 300 ember foglalkozott.
Az egyes állatkertek keletkezését időrendben a következő táblázat mutatja:
A budapesti Á. a városligetben hazánkban az egyedüli. E kert felállítását a kir. m. Természettudományi Társulatban pendítették meg először. Xántus János tette meg az indítványt és Rómer Flóris 1862 jan. 29-én terjesztette a közgyülés elé, mely azután Xántus elnöklete alatt Gerenday József, Kubinyi Ágoston és Ferenc, Friváldszky I., Rómer Flóris, Szabó József, Kovács Gyula és Tóth Sándor tagokból álló bizottságot küldött ki s e bizottság fáradozásának köszönhető, hogy 1866-ban a «Pesti állatkerti részvény-társaság» megalakult. Kezdetben azonban alig tudott boldogulni s létét is csak úgy tudta megmenteni, hogy 1871-ben «Állat- és növényhonosító-társaság»-gá alakult, miután a részvények alapító oklevelekkel cseréltettek ki és a tagok évi 5 frt tagsági dij fizetesére köteleztettek. De így is csak úgy tudott nagynehezen megizmosodni, hogy a kormány és a főváros bizonyos pénzösszeggel támogatta, amennyiben a főváros 1875-77-ig évi 5000 frt, 2877-től kezdve pedig évi 4000 frt segélyben részesíti, az állam pedig esetről esetre segélyzi. Jelenleg fővédnöke: József főherceg, elnök: dr. Szabó József, egyetemi tanár, igazgató: Serák Károly. A fizető tagok száma 1890-ben 226 és az állatlétszám 1172 drb vo1t 30,174 frt névértékben.
