Álló bárka.
Álló bárka. Nagy haltartó bárka, amelybe a halászok a kifogott halakat helyezik s ahonnét a piacra hozzák.
Álló bárka.
Középső részében, melyet deréknek neveznek, vannak a halak rekeszekben elhelyezve; rendesen 3 rekesz van a bárkában, az egyik rekeszben vannak a rablóhalak (csuka, harcsa, fogas süllő) oly nagyobbtestü más halakkal, melyeket amazok el nem nyelhetnek, a másodikban van az apró hal vegyesen, a harmadikban vannak a bágyadt halak; ez utóbbi rekeszt ispitának nevezik. A bárka derekának oldalai ki vannak lyukgatva, hogy a friss víz folyton átjárja a rekeszeket. Az álló bárkában levő halakat minden reggel forgatják, ami abban áll hogy szák-kel a rekesz halait kimentik, amely alkalommal a bágyadtaknak találtakat az ispitába helyezik; a halászok ez utóbbiakon igyekeznek mielőbb túladni. (L. ábra. D a bárka dereka, 0 orra, F fara, P pofája; Bj bajusz-deszka, KL kormányláb, TS timonsarok (timon-kormány), Bg bőgő, S sárkány, E fejlánc;, MK macska, Mt macskatekerő, BBB bálványok, M mederbálvány, Ő őrfa, ŐS őrfamacska, RRR haltartó rekeszek, Bk bak, Sz szentes, Cs csárda, Tt timtartó, K timon. (Herman O.: «A magyar halászat könyvé»-ből.)
