Ammonitok,
Ammonitok, ammonidák, ammonoideák, ásatag állatok, a fejlábuak (Kefalopoda) egyik kihalt rendje. Csupán héjaik és kőmagvaik ismeretesek. A többnyire tányéralaku s egy síkba csavarodott héj belseje kamarákra osztott, melyeket az ú. n. szifó köt össze s ezek a légzőkamarák, maga az állat csak az utolsó kamarában lakott (lakókamara). Legsajátságosabb a választófalak (septa) és a héj érintkezési vonala az ú. n. varratvonal (sutura), melyek öblöket (loba) és nyergeket (sella) képeznek. Régebben Buch után a varratvonal (Lobenlinie) minémüsége szerint felosztattak: Goniatitesek- (ép varratvonallal), Ceratitesek- (csipkés varratvonallal) és Ammonitesekre (faalakulag elágazó varratvonallal). Ujabban Branco elmélete értelmében az ébrényi kamara szerint felosztatnak két nagy csoportra, ú. m. latiselláták- s angustisellátákra. Mojsisovics pedig a héj külső díszítése szerint csoportosítja az A.-at. A paleozoos, de kiválta mezozoos korszakra a legfontosabb vezérkövületek. A legfontosabb nemek a következők: Acanthoceras (Felső-Kréta), Aegaceras (Középső-Liasz), Amaltheus (Alsó-Liasz), Arcestes (Felső-Triasz), Arietites (A.-Liasz), Aspidoceras (F.-Jura), Baculites (egyenes pálcaalaku; Felső-Kréta), Balatonites (Triasz), Ceratites (Triasz) Clymenia (kizárólagos alakja a Felső-Dévonnak), Grioceras (A.-Kréta), Hamites (A.-Kréta), Haploceras (F.-Jura s Alsó-Kréta), Harpaces (F.- Liasz), Hildocoros (F.-Jura), Hoplites (Kréta), Lytoceras (A.-Liasz-Kréta), Olcostephanus (F. Jura), Oppelia (F.-Jura), Perisphinctes (F.-Jura), Phylloceros (Jura), Scaphites (Kréta), Trachyceros (Triasz), Turrilites (Kréta).
