Anglesey
Anglesey v. Anglesea, sziget és grófság az Ir tengeren, Wales ÉNy-i partján, 783 km2 nagysággal s (1891) 50,097 lakossal. A szárazföldtől a Menai-csatorna választja el, melyen két híd vezet át. Földje dombos. Főképen burgonyát és répát terem. A föld tiz tizenegyedrésze legelőül szolgál szarvasmarháknak és juhoknak. Réz- és ólomércei is vannak. Ujabban kőszenet (évente 20,000 tonnát) is bányásznak. A sziget egykor fontos kereskedőhely volt, de kikötői most eliszaposodtak. A kivitel azért mégis elég nagy; tárgyai: vaj, turó, bőr, faggyu és ólom. Főhelye: Beaumaris. Jelentékenyebb helység: Holyhead. A grófság egy képviselőt küld a parlamentbe. Kr. e. 61-ben Suetonius Paulinus római hadvezér elfoglalta a szigetet és tönkretette a druidák szent berkét. A IX. században Egbert szász fejedelem foglalta el; I. Edward angol birtokká tette.
