Anomália

Full text search

Anomália (lat.) a. m. rendellenesség. A csillagászatban az A. vm. bolygó v. üstökös szögtávolsága a perihéliumtól, s mint ilyen alkalmas adat az égi test helyének meghatározására az ellipszisben vagy parabolában.

Anomália.
Ha a mellékelt ábrában APA1, az égitest (ellipszises) pályája AA1 apszisvonala, O középpontja és S a nap által elfoglalt gyujtópont, akkor A a perihélium, A1 az afélium, és j = ASP szöglet a P bolygó való A.-ja. Ennek meghatározására két segédfogalmat szokás bevezetni, az excentrikus és a közepes A.- t. Ha ugyanis AA1 felett mint átmérőn kört húzunk s a bolygón át MQ merőlegest fektetjük AA1-re akkor Q = A0Q szög az excentrikus A., míg a közepes A. a bolygónak szögtávola perihéliumtól, ha a körön egyenletes sebességgel mozogna. A három mennyiség a következő kapcsolatban áll egymással: ha n a bolygó közepes mozgása egy nap alatt, t a perihélium-átmenet óta számított idő, akkor nt a közepes A. és áll Kepler problemája szerint:
nt = Q - e sin Q
hol e =
a pálya numerikus excentricitása. Ez egyenletből meghatározható kisérletek által Q és ebből
képlet segítségével a való A. Ha ehhez veszszük még a kupszeletek egyenletét
melyben a = OA a fél nagy tengely és r = OP a vezérsugár, a bolygó a kúpszeletü pályában teljesen meg van határozva. A való és közép A. között levő különbség a középponti egyenlítés nevét viseli.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi