Autichamp
Autichamp (ejtsd: ótisan). A Beaumont régi francia nemesi család több tagja viselte az A. cimet. 1. Jean Thérése Louis de Beaumont, marquis d' A., szül. Angersben 1738., megh. 1831 jan. 12. A hétéves háboruban Broglie tábornagy szárnysegédje volt és 1780-ban tábornagygyá lett. A forradalom kitörése után urával, Condé herceggel együtt kivándorolt. 1792-ben az emigránsok szolgálatában egy lovashadcsapatot vezényelt. 1793-tól 1797-ig Angliában élt és a Vendée felszabadítását készítette elő. 1799-ben orosz szolgálatba lépett és főfelügyelője lett az ukraini és krimi Iovasságnak. 1799-ben 30,000 katonából álló orosz tartalékhadcsapatot kellett volna Szuvarovhoz Svájcba vezetnie, azonban Masséna meggátolta egyesülésüket. 1815-ig orosz szolgálatban maradt. A királyság visszaállítása után XVIII. Lajos grófi rangra emelte és a Louvre parancsnokává tette, melyet az 1830. juliusi forradalom napjaiban, 92 éves korában, hősiesen védelmezett a felkelőkkel szemben. A király azonban a julius 28-29. közötti éjjel mást nevezett ki helyébe, mire A. viszavonult. 2. Mostoha öcscse Antoine Joseph Eulalie de Beaumont, marquis d' A., született Angersben 1744 decemb. 10., megh. 1822 ápr. 10. Szintén Broglie szárnysegédje volt. 1766 bátran harcolt Korzikában. Lafayette alatt Amerikában küzdött. 1782. mint tábornagy St.-Domingo parancsnoka lett, honnan 1788-ban tért vissza Franciaországba. Nemsokára az emigránsokhoz csatlakozott s azok soraiban harcolt. 1799-ben hazatérhetett. Ezután mint magánember élt, mignem XVIII. Lajos 1815-ben Saint-Germain kormányzójává kinevezte. 3. Charles de beaumont; A. grófja, az előbbinek fia, született Anjouban 1770 aug. 8., megh. 1852 okt. 6. Gárdakapitány volt, 1792-ben a vendéebeliek legbuzgóbb vezérei közé tartozott, végre azonban (1800) meghódolt és I. Napoleon szolgálatába lépett. A császárnak első leköszönése után átpártolt a Bourbonokhoz, kik tábornokká és pairré tették, a «száz nap» alatt pedig fölkelést iparkodott Anjouban támasztani az ő érdekükben; 1823-ban a Spanyolországba küldött francia hadsereg egyik parancsnoka volt. A juliusi forradalom után megint a Vendéet akarta föllázítani; ezért 1833-ban in contumaciam halálra itélték, később bünbocsánatot nyert és a magánéletbe vonult vissza.
