Azovi-tenger (az ókoriak Palus .Maeotis-a), a Fekete-tenger északi öble; vele a Krim és Taman félsziget közt levő Kercsi vagyis Jenikelei-szoros köti össze. Területe körülbelül 35 km2. Egészen orosz föld veszi körül; partjai nagyobbára alacsonyak és lagunákkal takartak. Keleti keskeny része tulajdonképen a Don torkolata, a. Taganrogi-öböl, nyugaton a Krim-félszigetbe benyuik a Gniloje More (Rest-tenger), amelyet az alacsoy Arabath nevü földnyelv választ el; ha keleti szél fuj, a genicsü keskeny szoroson a viz behatol a Szivas-vagyis Gniloje Moréba és azt betakarja; ha a szél megszünik, a viz visszafolyik és büdös kigőzölgésénél fogva az emberek egészségét veszélyeztető iszapot hagy hátra. A legnagyobb mélység 15-16 m. a Taganrogi-öbölben alig 3,5 m.; ezért csak kisebb hajók járhatnak rajta és ezeket is gyakran veszélyeztetik a viharok. A viz sárgás, nem nagyon sós, legnagyobb május végén hóolvadáskor: magassága a széljárástól is függ; télen decembertől márciusig be van fagyva. Guillemaüi mérései szerint vize a Kercsi-szorosnál 1,45 m.-rel magasabb mint a Fekete tengeré. A Donon kivül É.-ról beleszakad: a Molocsna, Berda, Kalmiussz; keletről a Jeje, a Cselbasz és a Kubannak egyik ága a Proteka. A. halban nagyon gazdag. A középkorban velenceieknek, genovaiaknak és pisaiaknak voltak partjain telepeik. 1855-ben a krimi háboruban a nyugati hatalmak hajói járták be és több parti helyet elpusztítottak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.