Azovi-tenger
Azovi-tenger (az ókoriak Palus .Maeotis-a), a Fekete-tenger északi öble; vele a Krim és Taman félsziget közt levő Kercsi vagyis Jenikelei-szoros köti össze. Területe körülbelül 35 km2. Egészen orosz föld veszi körül; partjai nagyobbára alacsonyak és lagunákkal takartak. Keleti keskeny része tulajdonképen a Don torkolata, a. Taganrogi-öböl, nyugaton a Krim-félszigetbe benyuik a Gniloje More (Rest-tenger), amelyet az alacsoy Arabath nevü földnyelv választ el; ha keleti szél fuj, a genicsü keskeny szoroson a viz behatol a Szivas-vagyis Gniloje Moréba és azt betakarja; ha a szél megszünik, a viz visszafolyik és büdös kigőzölgésénél fogva az emberek egészségét veszélyeztető iszapot hagy hátra. A legnagyobb mélység 15-16 m. a Taganrogi-öbölben alig 3,5 m.; ezért csak kisebb hajók járhatnak rajta és ezeket is gyakran veszélyeztetik a viharok. A viz sárgás, nem nagyon sós, legnagyobb május végén hóolvadáskor: magassága a széljárástól is függ; télen decembertől márciusig be van fagyva. Guillemaüi mérései szerint vize a Kercsi-szorosnál 1,45 m.-rel magasabb mint a Fekete tengeré. A Donon kivül É.-ról beleszakad: a Molocsna, Berda, Kalmiussz; keletről a Jeje, a Cselbasz és a Kubannak egyik ága a Proteka. A. halban nagyon gazdag. A középkorban velenceieknek, genovaiaknak és pisaiaknak voltak partjain telepeik. 1855-ben a krimi háboruban a nyugati hatalmak hajói járták be és több parti helyet elpusztítottak.
