Babiagura,
Babiagura, Babiagora (Babagura), a Kárpátok éNy-i határláncolatában a nyugati Beszkidek (l. o.) egyik csoportja, mely Árvamegye északi határán, részben már Gaiiciában a polhorai hágótól (809 m.) a Visztulába ömlő Skawa völgyéig, illetőleg a Fekete Árva és Skawa közti podvilki vagy Beszkid hágóig (703 m.) terjed. Az árvai lapályból elég gyorsan emelkedik fel; főgerince a polhorai hágótól az ország határa mentében a Beszkid hegyen (923 m.) át éK felé csap a Madralowáig (1170 m.), innen D felé hajlított félkörben Kh felé fordul egészen a felsőlipnicai és wilcznai völgy közti mély nyeregig (986 m.), innen hosszu háttal éK félé fordulva egészen a Skawa és Bysztra völgy képezte kanyarulatig. A lipnicai nyereg két főcsoportra osztja; a nyugatiban a Brana (1517 m.) és Szokolica (1367 m.) mellett maga a B. csúcs (1725 m.) a keletiben a Polica (1367 m.) emelkedik legmagasabbra. A B. hegység főgerince meredeken emelkedik, oldalait fenyves, derekát gyalogfenyő fedi, csúcsán csak gyér fű terem az összehalmozódott sziklák közt. Déli lejtői szelidebbek, északi lejtői meredekebbek, völgyei kevéssé lakottak, nehezen járhatók. Ha a B. «fejkötőjét felteszi», rossz időt várhatni. A polhorai hágótól Ny-ra az Osszus hegycsoport emelkedik a Pilszkóval (1557 m.). A B. túlnyomóan kárpáti homokkőből áll. A B. (a. m. asszony, nagyanya) szláv istenségtől vette nevét, melyet a pogányok a hegy csúcsán imádtak; napforduló idején a gorálok még ma is tüzet gyujtanak a hegyen s azt hiszik, hogy a boszorkányok ott gyülnek össze. A hegység legjobban a polhorai fürdőből (D felől) v. Zawojából (é felől) mászható meg. Csúcsán 1876-ban József nádor látogatásának emlékére obeliszket állítottak fel. V. ö. Wespl E.: Egy nap a B.-n. (Magy. Kárpátegy. évk. V. 234-247.) Jablonszky János: Kirándulás a B.-re. (Földr. közlemények. II. 368-378.) Matzura J.: Illustrirter Führer durch die Beskiden. (Teschen 1891). Hunfalvy J.: A magy. birod. természeti viszonyainak leirása. I. 172-174.
