Bacher
Bacher 1. Simon, újabbkori héber iró és költő héberül irt mnnkáiban: Bacharach S.), szül. Liptó- Szt.-Miklóson 1823., megh. Budapesten 1891-ben mint a pesti izraelita hitközség pénztárnoka. A negyvenes évek elejétől fogva különböző héber folyóiratokban megjelent költeményei tágabb zsidó körökben ismeretessé tették nevét. Különösen a műfordítás terén jeleskedett; egyebek közt Lessing Bölcs Nátán-ját fordította héberre. 1868. megjelent Zemiroth Háárec címü munkája (magyar címe: Nemzeti énekek, héberre ford.) a legjelesebb magyar költőkből tartalmaz héber müfordításokat.
2. B. Vilmos, a jelenkori zsidó tudományos irodalomnak egyik legszorgalmasabb mívelője, született Liptó-Szt.-Miklóson 1850. Gimnáziumi tanulmányait Magyarországon (Besztercebányán és a pozsonyi ev. liceumban), első egyetemi évét a budapesti, a többi kettőt a boroszlói egyetemen, teologiai tanulmányait pedig a boroszlói rabbi- szemináriumban végezte. 1876-77. Szegeden működött mint rabbi; 1877. a budapesti orsz. rabbiképző intézet tanárává neveztetett ki, s azóta ez intézetben működik mint a bibliai tudományok tanára. 1878 őszét mint zsidó tábori lelkész töltötte a Boszniát okkupáló hadsereg főhadiszállásán. 1884. Bánóczival együtt megalapította a Magyar-Zsidó Szemlét, melynek hét évig volt társszerkesztője. Nagyobb munkái: Nizami's Leben u. Werke und der zweite Theil des Nizamischen Alexanderbuches (Lipcse 1871, Robinson S. által angolra fordíttatott); Muslicheddin Sá'di's Aphorismen u. Sinngedichte. Zum ersten Male herausg. u. übersetzt, mit Beiträgen z. Biographie Sa'di's (Strassb, 1878); A babyloniai amórák agádája (1878); Ábráhám Ibn-Ezra mint grammatikus (1881); Abulvalid Mervan Ibn-Ganaah élete és munkái (1885); Abulvalid M. I. G. szentirásmagyarázatából (1889); A középkori zsidó vallásbölcsészek szentirásmagyarázata Maimuni előtt (1892). Derenbourg Józseffel együtt kiadta Abulvalid nagy héber nyelvtárának arab eredetijét. összefüggő egészet alkotnak az agáda történetére vonatkozó következő munkái: Die Agada der Tannaiten (2 köt., Strassb. 1884 és 1890); Die Agada der babylonischen Amoräer (u. o. 1878); Die Agada der palaestinensischen Amoräer (I. köt., u. o. 1892). Ezeken kivül a különféle zsidó és nem-zsidó, német, angol és francia tudományos folyóiratokban számos dolgozatot közölt.
